Külföldön hasít egy magyar cég, közben itthon azért kell küzdenie, hogy az állam kifizesse

Nem sokon múlt, hogy a magyar privatizációtörténet járulékos veszteségei közé kerüljön a 60-as években alapított egri Finommechanikai Vállalat egyik utódcége. Nem mintha baj lett volna az akkor már Sanatmetal Kft. névre hallgató, elsősorban a baleseti ellátáshoz szükséges drótokat, lemezeket, szegeket gyártó cég teljesítményével: a társaság egy nemzetközi felvásárlásnak esett kis híján áldozatul. Akkori többségi tulajdonosát, az amerikai DePuyt 1998-ban megvette a Johnson & Johnson, és a tevékenységek összefésülése során bezártak még a magyarnál sokkal méretesebb céget is.

Az, hogy a Sanatmetal nem jutott erre a sorsra, az elsősorban az ügyvezetői posztot már akkor is betöltő Farkas József érdeme, akinek ugyan volt tulajdonrésze a vállalatban, de a bankhitel mellett így is gépvisszaadásra és termékekkel való fizetésre volt szükség ahhoz, hogy finanszírozni tudják a kivásárlást. Nemcsak megmenteni sikerült így a céget, hanem növekedési pályára állítani, és elindítani a nemzetközi terjeszkedés útján, aminek köszönhetően az árbevétel nagyobb része jó ideje külföldről származik.

Ehhez az eltökéltség mellett rengeteg türelem, az átmeneti kudarcok elviselése és a tervek rugalmas módosítása is kellett.

Oroszországban, a Kaluga megyei – Moszkvától nagyjából 100 kilométerre lévő – Obnyinszkban 2016 tavaszán kezdett a cég gyárépítésbe, és az eredeti tervek szerint egy évvel később már termelnie kellett volna. Az átadásra végül 2018 júniusáig kellett várni, ám ez mind semmi ahhoz képest, hogy a késztermékek kiszállítása csak tavaly októberben kezdődhetett el, közel másfél évet vett ugyanis igénybe, míg az összes engedélyt megkapta a vállalat. Mindezt úgy, hogy a magyar külgazdasági diplomácia ahol tudta, segítette őket.

De megérte a rengeteg vesződség, mert az utolsó engedély megszerzése után kilőttek a Sanatmetal oroszországi eladásai, megközelítve az eredetileg 220 millió rubelre (közel 1,1 milliárd forint) kalibrált tavalyi tervet. A magyar cég ugyan késztermékeket is szállít Egerből az orosz piacra, de az áruk nagy része már részben vagy egészben az orosz gyárban készül. Már csak azért is, mert Oroszország fokozatosan hazai üzemekből kikerülő termékekkel akarja ellátni az egészségügyét, a traumatológiai és ortopédiai területen – az utóbbiba nagyjából 15 éve vágott bele a Sanatmetal, egyebek mellett térd- és csípőprotéziseket gyárt – mostanában zajlik az átállás. Ha valamilyen termékből van megfelelő minőségű helyben gyártott, akkor a kórházaknak azt kell megvenniük.

A gyárépítésbe eredetileg vegyesvállalattal vágtak bele, amelyben 49 százalékos részesedése volt az orosz kereskedő partnerüknek, ám menet közben kiderült, hogy nem elég tőkeerős, és valójában csak hátráltatja a folyamatot. Ezért kivásárolták, így az orosz cég most már teljes egészében a magyar Sanatmetalé. Ezzel együtt is fontosnak tartják az orosz gyár szoros felügyeletét, havonta egy-két csapat megy ki Egerből Obnyinszkba.

A túlzott bizalom következményeit a török kereskedelmi leányvállalatuk példáján tapasztalták meg, ez volt a cég történetének legkomolyabb tanulópénze. Azt tapasztalták, hogy ott a magyarnál sokkal lazább a fizetési fegyelem, és hiába voltak óvatosak, még mindig van 50 millió forintnyi követelésük 2015-16-ból a kórházak állami finanszírozásának megkurtítása miatt. Megtanulták, hogy a megalapozott döntéshozatalukból, óvatos termékkihelyezésükből nem szabad engedni, ma már csak előre fizetés mellett szállítanak a török piacra.

Sok nehézség árán tehát, de mostanra összeállt egy olyan tudáscsomag a vállalatnál, amellyel külföldön akár egy új gyár építésébe is bele tudnak vágni. Ha minden jól alakul, akkor ennek előkészítése már idén ősszel elkezdődhet Mexikóban. Onnan el tudnák látni az egész kontinenst, miközben az ország belső piaca is jelentős, és Oroszországhoz hasonlóan itt is előnyben részesítik a helyben előállított egészségügyi termékeket.

Farkas József szerint világtendenciáról van szó, Franciaországban 80, Németországban 60 százalék a hazai medikai termékek aránya az ellátásban. Magyarországon viszont csak 18, a Sanatmetal kiemelkedőnek számít a magyar cégek közül azzal, hogy a (saját területén) 8-10 milliárdos magyar piacon a jelenlegi 2 milliárdos részesedését még növelni is tudja. Miközben termékei megütik a legmagasabb nemzetközi mércét is, hiszen a cég vezető amerikai vállalatok partnere, a már említett országok mellett Kínába (ez a legnagyobb külpiaca) és uniós országokba is szállít. Áraik gyakran kedvezőbbek, mint az importtermékeké, egyes magyar kórházak mégis rendre olyan tendereket írnak ki, ahol a magyar gyártók labdába sem rúghatnak. A problémát a kormány is felismerte, 2017 végén született is egy kormányhatározat a tennivalókról, a gyakorlatban azonban egyelőre semmi sem változott.

Ennél is nagyobb probléma a Sanatmetal – és a többi ágazatbeli cég – számára, hogy a magyar egészségügyi intézményeknek leszállított áruk ellenértékéhez csak óriási késéssel jut hozzá. Az egri vállalkozás kórházi követelésállománya minden év vége felé 1,2 milliárd forint körül szokott alakulni, ami hatalmas összeg az 5-6 milliárdos forgalmához képest. Ráadásul, míg korábban az állam év végén rendre kifizette a kórházak lejárt számláit, tavaly a kormány közölte: csak részleges konszolidációt hajt végre, a számlákat egyesével fogják átnézni, szabálytalanságok – túlszámlázás, extraprofit – után kutatva.

Ez csak azért nem okozott súlyos likviditási gondokat a Sanatmetalnál, mert – az OTP képében – végre akadt olyan bank, amely hajlandó faktorálni a kórházak adósságait.^* Igaz, a faktorálásba nem minden kórház egyezett bele, de több százmilliónyi lejárt követelés ellenértékéhez így is hozzájutott az egri vállalat.^*

Farkas József nem pont erre gondolt, amikor pár éve azt mondta, hogy a marketing és az értékesítés fejlesztése mellett a tőkehelyzet az a terület, ahol javulniuk kell, ha el akarják érni céljukat, hogy bekerüljenek a tíz legnagyobb európai medikai gyártó közé. A top 20-ba azért így is sikerült bejutni, és egyelőre nem tervezik, hogy – akár tőzsdén, akár egyéb formában – tőkét vonjanak be, legalábbis addig, amíg nem biztosak abban, hogy azt piacszerzésre, a cég megalapozott, fenntartható növekedésére tudják fordítani.

Nem biztos, hogy ez a jövőben is csak organikus fejlődésben ölt testet. Az ágazatra vonatkozó európai szabályozás májusban sokkal szigorúbbá válik, és bár ennek egyes részei csak évek múlva élesednek, sok gyártó várhatóan kihullik a piacról, mert nem tud megfelelni az új követelményeknek. Mivel a Sanatmetal már az engedélyezési folyamat vége felé jár, rendszeresen megkeresik, hogy nem akar-e kevésbé felkészült céget venni.

Visszatérően kapnak ellentétes irányú ajánlatokat is, nem akarják azonban eladni a céget, szeretnék családi tulajdonban megtartani. Az ügyvezető mindkét gyermeke több mint 15 éve a vállalkozásnál dolgozik, a lánya a marketinget viszi, a fia az informatikát és a kontrollingot. A tisztánlátás, az eltérő tevékenységek könnyebb megítélése mellett a generációváltást is szolgálja, hogy tavaly átszervezték a vállalatot.

„A magyar kkv-k átka, hogy az első generáció túlságosan centralizál, túl nagy a személyes hatásköre, nem épít ki szervezetet, ezért nem tudják pótolni. Nálunk már kialakultak a menedzsment szintek. A bonyolultabb szervezet nekem is sok tanulással jár, de szükséges, hogy a cég személyektől függetlenül működőképes legyen”

– mondja az ügyvezető-tulajdonos.

Év elejétől kezdve már minden a Sanat Holding Kft. alá tartozik, így a traumatológiai, ortopéd és gerincsebészeti területet lefedő Sanatmetal Kft. is, amelybe visszavitték a korábban külön cégben lévő műszergyártást és logisztikát. Az új ágazatot képviselő diagnosztika viszont külön társaságba, a Mywiwe Kft.-be került. A cégnévben szereplő Wiwe egy névjegykártya nagyságú készülék két szenzorral, amelyekre az ujjakat lehet helyezni. A berendezés – okostelefonon keresztül, amellyel bluetoothszal kommunikál – megmutatja, kiértékeli az EKG-t és a vér oxigénszintjét, és riaszt, ha súlyos rendellenesség (stroke, hirtelen szívhalál) előjelei mutatkoznak.^*

Farkas József szerint ez a készülék mutatja legjobban, hogy még rengeteget kell fejlődniük marketingben és értékesítésben. A műszer díjak sorát nyerte el, ha egy tárgyaláson megmutatja a partnereknek, mindig hatalmas érdeklődést vált ki, a piaci áttörés azonban egyelőre elmaradt, tavaly körülbelül 360 milliós forgalmat hozott az eszköz. Igaz, ezzel közvetlenül a fogyasztókat célozzák, az ilyen értékesítés pedig új számukra.

Tavaly a belső forgalmakat kiszűrve 5,8 milliárdos árbevétellel zárt a Sanat-csoport a 2018-as nagyjából 5 milliárd után. Az eredménysorok többsége az egy évvel korábbihoz hasonló képet mutat, EBITDA-ban azonban tudtak javulni. 2018-ban és 2019-ben közel egymilliárdos beruházásokat hajtottak végre Egerben és Oroszországban, ennek nyomán pedig természetesen megugrott az értékcsökkenés. Kutatás-fejlesztésre évente az árbevétel 8-12 százalékát költik.

A csoport létszáma Magyarországon 320 fő körül van (a grafikon csak a Sanatmetal Kft. adatait mutatja), és az utóbbi egy-két évben nem voltak toborzási gondjaik, még a sokáig nagy gondot okozó CNC-s munkaköröket is „meglepően jól” be tudták tölteni. Mivel azonban hosszú távon nem biztos, hogy megmarad ez a kedvező állapot, gondolkoznak azon, hogy a régi irodaházukban munkásszállót vagy garzonlakásokat alakítsanak ki arra az esetre, ha messzebbről kell majd embereket felvenniük. A legjobb szakemberek megnyerése érdekében pedig már régóta fenntartanak egy kisebb budapesti fejlesztési központot is.

A munkatársak képzésére is sokat költenek, az értékesítő csapat számára több mint tízmillió forintba kerülő tréninget tartott nemrégiben egy erre specializálódott nemzetközi szolgáltató. Mindemellett tavaly elindították az évente több mint százmilliós ráfordítású Sanat Akadémiát is, ahol a saját kereskedők és disztribútorok mellett orvosokat és műtős asszisztenseket is képeznek. Utóbbiakkal kapcsolatban éppen azon dolgoznak, hogy ez beleszámítson a kötelező továbbképzésük pontszámába. Ez is egy lépés annak az ambiciózus, hosszú távú tervnek a végrehajtásában, miszerint Eger legyen a traumatológiai, ortopédiai és gerincgyógyászati ellátások terén a közép-kelet-európai térség orvosi centruma.